Szeretem a fantasy-t, mert nagyobb szabadságot biztosít, mint a többi műfaj, amit eddig kipróbáltam. Az egyik legizgalmasabb része számomra a különféle mágikus, mitikus lényekben rejlik, akikkel az ember nem futhat össze nap mint nap az utcán. Legnagyobb sajnálatomra viszont azt tapasztalom, hogy manapság a természetfeletti fajok fogalma kimerül a vámpírokban és vérfarkasokban. Nincs velük különösebb bajom, de mikor csak ezzel vannak telezsúfolva a boltok polcai, az egy idő után elkeserítővé, unalmassá és idegesítővé válik. (szerk.: a bejegyzés eredeti publikálása óta tapasztalható némi pozitív változás. :))
Hogy könnyítsek az ellenérzésemen, elhatároztam, hogy írok egy-egy bejegyzést a különféle lényekről egyrészt a saját ismereteim és ötleteim gazdagítására, másrészt pedig azért, hogy megmutassam, a vérszívókon túl is létezik élet.
Az első választásom az unikornisra esett.
Az unikornis, vagy más néven egyszarvú nagy erejű mágikus lény, a tisztaság, bölcsesség és szabadság megtestesítője. A mai kultúrában fehér, lóformájú lényként találkozunk vele, pedig a történelem során számtalan különböző leírás készült róla.
Európában léteznek kecske- vagy szarvastestű, oroszlánfarkú, kecskeszakállas, vöröses-barnás színű unikornisábrák. A görögök a szarvát sem hosszú spirálszerűnek látták, hanem rövid, tompa, fekete, fehér és vörös színűnek. A görög mitológiában nem létezik az unikornis, helyette a természettudósok egy egzotikus, de valóban létező, Indiában honos lényt láttak benne. Számtalan állatokról szóló katalógusban szerepel mint magányosan élő vadállat, mely gyakran oroszlánokkal és elefántokkal viaskodik.
A hagyományos ázsiai unikornis még ennél is jobban eltér modern rokonától: pikkelyes bőre van, amely gyakran fehér, fekete, kék, sárga és vörös színű, a teste szarvasra hasonlít, a farka egy ököré, és van, hogy nem is egy, de két-három szarvval rendelkezik. Ezekben a kultúrákban jó ómen, ha valaki megpillant egy unikornist, mert azt jelzi, hogy bölcs és igazságos uralkodó ül a trónon.
Minden történetben közös, hogy az egyszarvúak kerülik az emberrel való konfliktust és szívesebben maradnak észrevétlenek. Amikor mégis emberrel találkoznak, nem támadnak rá, ezt a szívességet azonban nem mindig kapják vissza: számtalan európai mese szól arról, hogyan üldözik és csalják tőrbe őket a vadászok. Ennek egyik módja az volt, hogy szűz lányokat használtak csaliként (egyes források szerint csak ők érinthetik az unikornist), és mikor az állat elaludt az ölükben, lecsaptak rá.
A közhiedelem szerint az unikornis szarva képes semlegesíteni a mérgeket, ezért azok, akik ettől rettegtek, gyakran "unikornisszarvból" készült kupákból itták. Az egyszarvú teje, bőre és belei is nagy népszerűségnek örvendtek, mert afrodiziákumként és gyógyhatású szerekként tartották őket számon.
Az unikornis már Kr.e. 2500-ban, az Indus-völgyi civilizációban is népszerű jelkép volt és számtalan pecséten szerepelt.
A keresztény kultúrában Jézus szimbólumaként tartják számon, erre utalnak a középkori történetek is. Például a szűz lányokkal kapcsolatos legendákat Szűz Máriával állítják párhuzamba, mikor ölében tartja a kis Jézust. Más elbeszélésekben az unikornis a szennyezett vízbe mártja a szarvát, hogy a többi állat számára megtisztítsa azt - ez Krisztus áldozatára utal, melyet azért vállalt, hogy megszabadítsa bűneitől az emberiséget.
Az egyszarvút ma a csodák és a földöntúli szépség megtestesítőjeként tartjuk számon, de gyakran jelképez erőt és hatalmat is. Megjelenik Skócia és az Egyesült Királyság címerein, de nálunk is találkozhatunk vele többek között Eger címerében. Japánban egy népszerű sörmárka neve és szimbóluma is egyben, unikornist ábrázoló maszkokat pedig gyakran viselnek különböző fesztiválokon.
Napjaink irodalma további mágikus tulajdonságokkal ruházza fel az egyszarvút. A Harry Potter-sorozat első részében például szerepel, hogy az unikornis vére életben tartja a gyenge halandókat, de aki megöl egy ilyen tiszta lényt, azt örökké átok sújtja. Tanith Lee A fekete egyszarvú című könyvében a főhős megtalálja egy unikornis csontvázát, melyet összerakva az állat új életre kel.
Az első választásom az unikornisra esett.
A hagyományos ázsiai unikornis még ennél is jobban eltér modern rokonától: pikkelyes bőre van, amely gyakran fehér, fekete, kék, sárga és vörös színű, a teste szarvasra hasonlít, a farka egy ököré, és van, hogy nem is egy, de két-három szarvval rendelkezik. Ezekben a kultúrákban jó ómen, ha valaki megpillant egy unikornist, mert azt jelzi, hogy bölcs és igazságos uralkodó ül a trónon.
A közhiedelem szerint az unikornis szarva képes semlegesíteni a mérgeket, ezért azok, akik ettől rettegtek, gyakran "unikornisszarvból" készült kupákból itták. Az egyszarvú teje, bőre és belei is nagy népszerűségnek örvendtek, mert afrodiziákumként és gyógyhatású szerekként tartották őket számon.
Az egyszarvút ma a csodák és a földöntúli szépség megtestesítőjeként tartjuk számon, de gyakran jelképez erőt és hatalmat is. Megjelenik Skócia és az Egyesült Királyság címerein, de nálunk is találkozhatunk vele többek között Eger címerében. Japánban egy népszerű sörmárka neve és szimbóluma is egyben, unikornist ábrázoló maszkokat pedig gyakran viselnek különböző fesztiválokon.
