Leporolva: Mi a cselekmény és mi nem az*

*Ez a bejegyzés eredetileg 2010. 10. 24-én itt jelent meg.

Minden, ami a szereplőinkkel történik, a cselekmény részét képezi, vagyis a cselekmény nem más, mint a történetet előremozdító eseménysor. Ha nincs cselekmény, nincs történet sem.

Ne keverjük viszont össze a cselekményt más alapfogalmakkal. Ha megkérdezik, miről szól az írásod, és előadod a történet jól begyakorolt tételmondatát, az még nem cselekmény. Vannak különböző alapkonfliktusok vagy témák is, melyek ráhúzhatók a művekre, például:

Forrás

- ember vs. természet (a katasztrófafilmek ide sorolhatók)

- ember vs. sors (Vissza a jövőbe, Macbeth)

- ember vs. önmaga (Dorian Gray arcképe, Dr. Jekyll és Mr. Hyde)

- ember vs. társadalom (A legyek ura, Állatfarm) stb.

Ezekből ki lehet indulni, és fontos is észben tartani írás közben, hogy esetünkben melyikről van szó, de ha az ember épp nekiállna egy 300 oldalas regénynek, ahhoz kicsit többre van szükség. Ha tízen elkezdenének írni arról, hogy ember vs. természet, biztos, hogy tíz különböző művel állnának elő. Ez annyit jelent, hogy a témák száma véges (és a történelem során már mindegyiket számtalanszor megírták), a cselekmény viszont végtelenféle módon variálható.

Ez egyrészt azért jó, mert ha úgy érzed, hogy valami nem működik, anélkül változtathatsz a cselekményen, hogy közben elveszítenéd magát a történetet. Másrészt egy régi, ezerszer látott témát is érdekessé tehetünk, ha munkára fogjuk az agyunkat és előállunk egy váratlan csavarral, izgalmas szereplővel, egyedi részletekkel. A Hook című film például a klasszikus Pán Péter történetet veszi alapul, de nagy újítása, hogy a már felnőtt Pán Péterről szól.

Térjünk vissza ahhoz a részhez, hogy épp nekiállnánk írni. Valószínűleg volt valamiféle tényező, cselekményelem, amivel a múzsa már megajándékozott minket: eszünkbe jutott egy érdekes kérdés, amit körül szeretnénk járni, van egy szereplő, akinek a kalandjairól mesélni akarunk, elkaptunk egy érdekes párbeszédfoszlányt, láttunk egy egzotikus tájat vagy álmodtunk valamit, ami megihletett. A motiváció ezerféle helyről érkezhet, de az már az író feladata, hogy belásson a kapott részlet mögé és egy egész regényt építsen belőle.

És hogy hogyan kezdjünk mindehhez hozzá, arról egy későbbi bejegyzésben lesz szó. :)

Forrás

Irodalmi kiegészítők #1

A múltkor már említettem, hogy vannak ötleteim új rovatokkal kapcsolatban, ez lenne az egyik ilyen. Rengeteg könyvek, írók által inspirált termékkel találkozom mostanában a neten, legyen az ékszer, ruha vagy akár ágynemű, és mivel szívesen nézegetem ezeket, sokat közülük pedig a magam számára is elfogadnék ( :) ), gondoltam, időnként megosztom őket veletek is, hogy együtt áhítozzunk egy kicsit.

Szóval ez lenne az Irodalmi kiegészítők rovat első bejegyzése, fogadjátok szeretettel:

1. London irodalmi térképe határozottan jól mutatna a szobám falán (ha megnyitjátok új lapon vagy rákattintotok a forrásra, nagyobban is meg tudjátok nézni):

Forrás

2. Sherlock Holmes táska, valaki? A forrásra kattintva rengeteg könyvborítós táskából válogathattok kedvetekre - kizárt, hogy egy ugyanolyan szembejöjjön az utcán. :)

Forrás

3. A tökéletes könyves karkötő minden bibliofilnak:

Forrás

4. Kitűző, mert néhány embert sosem árt figyelmeztetni:

Forrás

5. Medál Scrabble-kockából:

Forrás

Nektek melyik könyves kiegészítő a kedvencetek? Ha van sajátotok, vagy csak találtatok valamit a neten, amit szeretnétek megmutatni, nyugodtan írjátok meg, és legközelebb beteszem a listába. :)

Hétindító írós-olvasós #2

Erősen reménykedem, hogy ezen a héten megússzuk az esőt, a lelkemnek és a hétvégi programomnak is határozottan jót tenne egy kis napfény. :)

3. kép

Könyves-írós idézet a hétre: 

„Naponta megújuló boldogság, hogy valaki beszél hozzám a könyv lapjairól, és ezt az élményt megismételhetem, sőt ez az élmény a korom és életkörülményeim változásával mindig más és mást közöl.” – Szabó Magda

Vers a hétre:

Závada Péter - Akit most keresek

Hogy hideg voltál, mint a krémek.

Ez maradt meg abból a nyárból.

Mondataid árnyékába húzódni,

mintha egy fa tövébe.

Meg a nyomáskülönbség,

amitől a lélegzetből sóhajtás lesz.

A gondok, ahogy üres bádogdobozokként

zörögtek a mellkasodban.

Azt hiszem, összekeverlek az emlékeddel.

Ha hozzád akarok érni,

át kell nyúlnom az időn,

mint egy tükrön.

Akkor voltál az,

akit most keresek.

Kreatív feladat íráshoz:

A mai nap különös figyelemmel tekints a világra, próbálj mindenre írói szemmel nézni. Gondolj tovább egy elkapott beszédfoszlányt, fedezd fel a mélyben rejlő konfliktust vagy képzelj el egy életet a néninek a buszon anélkül, hogy behódolnál a sztereotípiáknak. Hazaérve írd le a megfigyeléseidet mindenféle formai vagy stílusbeli kötöttség nélkül. Van rá mód, hogy némi átalakítással beilleszd egy új vagy már készülő történetedbe?

Gondolkodnivaló íráshoz:

Milyen szerepet játszanak a történetedben az évszakok? Van olyan hely, ahol néhány jól megválasztott részlet segíthet, hogy az időjárás, a külső környezet ne csak díszlet legyen, hanem új jelentést adjon a mondanivalónak?

Olvasnivaló:

A héten tovább fogom olvasni Orson Scott Cardtól a Xenocide-ot (magyar címe: Fajirtás). Kétlem, hogy sikerülne befejezni, de legalább a feléig szeretnék eljutni. Ezen kívül el kellene kezdenem fordítani Ekuni Kaori japán írónő Tsumetai yoru ni című novelláskötetét. Egy könyvtárlátogatás is nagyon érik már, meglátjuk, mi lesz belőle.

Ti mit fogtok olvasni a héten? És írni? :)

Long time no see

A nyaram elég máshogy alakult, mint terveztem. Nem volt lehetőségem bejegyzést írni, amikor pedig volt, akkor ahhoz volt a legkevésbé kedvem. Most viszont van ismét állandó netem, így a blogot is szeretném újjáéleszteni. Mint láthatjátok, a megjelenést már átalakítottam, és tervezem a menüpontok kibővítését és rendszeres karbantartását (a szeptemberi eseménynaptár már frissült, nézzétek meg és ajánljatok programot!), az elindított és rég nem frissült rovatok folytatását, valamint új tartalmakkal kapcsolatban is van ötleteim. Szívesen kialakítanék havi-, heti- és napirendet is, hogy kiszámítható legyen, mikor milyen bejegyzés érkezik, de az órarendem és a tanulás kiszámíthatatlan mennyisége miatt ezt nem valószínű, hogy be tudnám tartani. Azért igyekszem majd erre is valami megoldást találni.

Addig is itt egy rövidke lista arról, hogy mit olvastam a nyáron. Még nem döntöttem el, hogy írok-e mindről külön ismertetőt, mert jegyzeteket sajnos nem készítettem, egy júniusban olvasott regényről pedig nem tudnék már ugyanolyan részletességgel írni.