Így szeress egy lányt, aki ír

Az alább következő cikk saját fordítás, az eredeti Kate Bartolotta írása, és az Elephant digitális magazinban jelent meg. Minden jog őket illeti. Az eredeti cikk itt érhető el.

Forrás

Sok szó esett már arról, hogyan kell olyan lánnyal randizni, aki szeret olvasni, de mi a helyzet az érme másik oldalával?

Az a lány ugyanis, aki ír, duplán veszélyes: sokat olvas, ugyanakkor maga is saját világokat hoz létre. Ha egy olyan lányt találsz, aki ír - bájosnak találod, szeretnél udvarolni neki -, van néhány dolog, amit tudnod kell.

Készülj fel rá, hogy el fog hagyni.

Nem sokáig, de lesznek pillanatok, amikor maga elé motyog és ott van az a pillantás a szemében, te pedig tudod, hogy elvesztetted őt. Egy ötlet, egy karakter, egy dal kerítette hatalmába, és neki muszáj megragadnia: vissza fog térni. Vagy ami még jobb, visszatér és neked is elmeséli az egészet.

Ha egy olyan lányt szeretsz, aki ír, kérlek, légy türelmes. Lehet, hogy a könyvtárba belépve pontosan emlékszik, melyik polcon van eldugva Neil Gaiman, de általában nem találja a cipőjét. Lehet, hogy 40 különböző szót tud az esőre hét különböző nyelven, de nem mindig jut eszébe tejet venni. Lehet, hogy listát ír, de azok ötletekkel és random frázisokkal, jövőbeli könyvek címével és szereplők nevével vannak telezsúfolva.

Néha elkésik, mert megállt, hogy lefirkantson valamit a naplójába, vagy még egyszer utoljára át kellett írnia valamit. Az idő előrehaladtával hálás leszel, amiért figyel a részletekre, ígérem.

Finoman szólj neki, ha a toll végének rágcsálása közben egy kis tinta maradt a szája szélén, és vidd ki a levegőre, ha a szavakkal való sikertelen birkózás után ráncolja a szemöldökét. Emlékeztesd, hogy bár szereti őket, egy egész világ van odakint, amiben kedvét lelheti, feltöltődhet és felfrissülve térhet vissza hozzájuk (Fogadd el, hogy szeret alliterálni; boldoggá teszi, még ha néha kicsit bolondnak tűnik is.).

Nem mindig fogja kimondani, hogyan érez.

És még ha ki is mondja, bízhatsz benne, hogy egy ideje már gondolkozott rajta (esetleg a naplójába is leírta), mielőtt előhozakodott vele. A szavak az eszközei, a páncélja. Akkor használja őket a legjobban, mikor tologathatja-pörgetheti őket a papíron. A torkán néha egyszerre akadnak meg és ömlenek ki - vagy ami még rosszabb, visszacsúsznak és eltűnnek, majd az ujjain keresztül a következő történetében kötnek ki.

Lehet, hogy küld neked egy dalt, egy szonettet, vagy filozófiai vitába kezd. Így flörtöl veled. Egy író lány számára olyan ez, mint ha a haját dobálná vagy megnyalná az ajkait. Menj bele a játékba.

Szükségszerűen te is feltűnsz majd a lapjain (remélhetőleg nem akkor, mikor dühös rád). Ha egy írót szeretsz, halhatatlan leszel. Megörökít, ahogyan az emlékeiben élsz: mikor lágyan a hajadra hullott a hó, vagy ahogyan ránéztél a legutóbbi csókotok előtt. Szófordulatokat vagy közös vicceket használ, hogy téged is bevonjon a művébe.

Frissítsd fel, amit Shakespeare-ről tudsz, és könyörgöm, legyen saját véleményed. Bár örül, amikor egyezik az övével, imádni fog egy jó vitát. És ha végleg el akarod nyerni a szívét, tudd, mikor kell használni a pontosvesszőt.

Elárulok egy titkot: szeret egyedül lenni.

Bármennyire szeret is téged, nem bánja, mikor egyedül mész kalandozni, ha utána visszatérsz és elalvás előtt mesélsz neki. Imádja, ha van ideje elmerülni a szavak világában, és néha elfelejt enni, zuhanyozni vagy emberekkel foglalkozni. A papíron lévő világ ugyanannyira igazi és fontos számára, mint a "valóság." Szóval ha sírva fakad a teásbögréje fölött, ne vedd magadra: végre rájött, hogyan fejezze be a történetét, és szörnyen hiányozni fognak neki a szereplői.

Ha meg akarod ajándékozni, metaforákban gondolkodj, ne klisékben. Hagyd a rózsákat és adj neki százszorszépet. Vagy ami még jobb, küldd el neki a kedvenc teáját, vagy egy könyvet, amiről ő jutott eszedbe. Adj neki egy kis csillagport, és emlékeztesd, hogy az élet sokkal több, mint szavak a papíron. Emlékeztesd, hogy a legjobb történetek gyakran együttműködésekből születnek. Írj neki leveleket, és örökre megtartja őket. Írj neki egy szonettet, és téged is megtart.

Ha egy olyan lányt találsz, aki ír, törj utat a papírfecnik, félig írt füzetek és félig teli teáscsészék között, és fogd kézen. Finoman kérd meg, hogy tegye félre a laptopját és térjen vissza az élők földjére - legalább egy-két órára -, hogy táncoljatok és játsszatok.

(Elvégre a legjobb történetek is onnan jönnek.)

De talán a legfontosabb, hogy ha olyan lányt szeretsz, aki ír, olvass.

Komoly is, meg nem is. :) Fiúk-lányok, mit gondoltok? Van tapasztalatotok a témában? Ha szerettek írni, titeket mivel lehetne levenni a lábatokról?