 |
| Atargatis istennő |
A sellők vízi teremtmények a mitológiában, akiknek a felsőteste emberi, deréktól lefelé viszont pikkelyes halfarokkal rendelkeznek. Léteznek férfi és női sellők is. Utóbbit hableánynak is hívjuk, de az angollal ellentétben a férfi sellőre nincs külön szavunk (angolul mermaidnek hívjuk a női, mermannek pedig a férfi sellőt; a fajuk összefoglaló neve a merfolk).
Az első ismert sellőtörténetek a Közel-Keletről származnak. Atargatis, görög nevén Derketo, a szírek istennője beleszeretett egy halandóba, akitől gyermeke született (a későbbi legendás királynő, Semiramis). Az istennő azonban születésekor megtagadta a gyermeket, megölte annak apját, és szégyenében egy tóba ugrott, ahol félig hallá változott.
 |
| Frederic Leighton: The Fisherman and the Syren |
Atargatis férfi megfelelője a babiloni istenség, Oannes, vagy más néven Ea, akit egyszerre ábrázoltak
halként és emberként, és akitől a történetek szerint az emberiség megtanulta, amit a civilizációról, a kultúráról és az emberi értékekről tudunk.
Atargatis istennő történetéből sok motívum került át a későbbi sellőábrázolásokba, például a szépség, a hiúság és a csáberő, ugyanakkor a kegyetlenség és az elérhetetlen szerelem fogalma is. Sok tengerész lelte úgy halálát, hogy egy sellő után vágyakozva vízbe fulladt.
Egyes történetek szerint gonosz tengeri szörnyek, akik szándékosan csábítják a halandókat a mélybe és szétszaggatják őket, más források szerint kedves, jószívű lények, akik csak meg akarják mutatni csodálatos birodalmukat és egyszerűen elfelejtik, hogy az emberek nem tudnak lélegezni a víz alatt. Mindkettőre magyarázat, hogy a sellőknek nincs lelkük, nem értik a halandókat, és sokszor maguk is vágyakoznak utánuk. Csak akkor nyerhetnek emberi lelket, ha hozzámennek egy halandóhoz és maguk is azzá válnak.
A sellők alakja az évszázadok során egybeolvadt egy másik lénnyel, a tollas-uszonyos szirénnel, aki varázslatos énekével megszámlálhatatlan hajóst csábított a tengerbe és okozta vesztüket. Míg azonban a szirének mindig is mitikus teremtményeknek számítottak, a sellőket sokáig valódi lényekként tartották számon, és alakjukat az ókori világ végével maga a keresztény egyház tartotta életben mint az asszonyi csábításnak, a lélek elkárhozásának szimbólumát.
Shakespeare így ír róluk a Szentivánéji álomban:
"Jer csak jer, édes Puck; jut még eszedbe,
Midőn leültem egyszer a fokon
S hallék egy cselle hátán hableányt,
Ki olyan édes dallamot lehellt,
Hogy a bősz tenger nyájas lőn dalára,
S több csillag őrülten rohant le, hogy
A hableány zenéjét hallja?"
Kínai népmesékben a sellők képesek egy gyönyörű, könnyű, átlátszó anyagot kötni, amely igen értékes, ráadásul a könnyeik felbecsülhetetlen értékű gyöngyökké változnak, ezért nagyon sok halász vadászik rájuk.
 |
| Varsó címere |
A 14. századtól kezdve Varsó címerén egy kardot és pajzsot tartó sellő található.
A sellők a modern kultúrában is népszerű alakok. A legismertebb alkotás talán Hans Christian Andersen A kis hableány című tündérmeséje, mely alapján később ugyanezen a néven Disney-rajzfilm is készült.
L. Frank Baumnak, aki az Óz, a nagy varázslót is írta, van egy regénye a sellőkről, a The Sea Fairies.
J. K. Rowling Harry Potter-sorozatának negyedik és hatodik részében is szó esik ezen lényekről, akik ugyan a mágia világában élnek, de maguk nem használják azt.
Alice Hoffman regényében, az Aquamarine-ban a két főhős segít a sellőnek, mert ha sikerrel járnak, kívánhatnak tőle valamit. A regényből ugyanezen a néven film is készült.
L. Sprague de Camp Manótorony c. művében szerepel egy történet, ahol egy ember és egy sellő szerelmének megpróbáltatásairól olvashatunk.
A Csobbanás című romantikus vígjáték szintén egy ember és egy sellő szerelméről szól.
A Karib-tenger kalózai:Ismeretlen vizeken ötvözi a sellőkről szóló régi és új hiedelmeket: a halálukba csábítják a tengerészeket, szárazföldre kerülve lábuk nő, és csókjuknak varázslatos gyógyító ereje van.
A H2O: Egy vízcsepp elég című ausztrál tinisorozat három modern sellő kalandjairól szól.
A young adult irodalomban is egyre népszerűbbek a sellők: főszerepet kapnak például Tera Lynn Childs Hableányok kíméljenek- vagy Anna Banks Szirénia öröksége-sorozatában.
Sellők, yay!! :D
VálaszTörlésMindig annyira lenyűgöz a mitológia, szeretem átlátni, ahogy a különböző kultúrákban megegyeznek egyes elemek. Emlékszem, milyen mindblowing élmény volt, amikor úgy összekötöttem magamban, hogy a csütörtök Thursday angolul, és a Marvel film kapcsán találkoztam azzal a kifejezéssel, hogy Thursday=Thorsday, amit először csak a hasonló hangzás miatt hittem, hogy összekapcsolták egy hangzatos poén kedvéért, de amikor a gmailemben a naprendszeres téma miatt észrevettem, hogy csütörtök a Jupiter napja, akkor úgy a fejemhez kaptam, hogy jé, tényleg, ahogy átfutott az agyamon az összefüggés, hogy Jupiter voltaképpen Zeusz, mindkét alak villámokkal csapkolódó istenség, ahogy maga Thor is ( the god of thunder), és egyszerűen valami zseniálisnak tartom, ahogy ezek a kis dolgok kapcsolódni tudnak. Szívesen tennék egy látogatást az ókorba, hogy most teljesen véletlen, hogy nagyjából ugyanazok az elemek vannak jelen a különböző hitvilágokban, esetleg az utazások során keveredtek valahogy a kultúrák, vagy valami egyéb spirituális magyarázat lenne a dolgok mögött? Ez egy nagyon érdekes téma, szívesen utána olvasnék, hátha van valami a neten. Mondjuk picit hülyének is éreztem magam, ahogy leesett az összefüggés, mert olyan nyilvánvaló, és külön-külön tudtam őket, de ahogy így összespekuláltam az egészet, bár lehet, tévedek, és valójában semmi kapocs nincs az egyes dolgok között, és egy mitológia professzor a szemeit forgatná azon, amit most itt levezettem. :D
Muszáj mondanom azonban, a H2O-t mennyire szerettem régen, ahogy a Csobbanást is, ezeket jó volt említve látni, mert kellemes emlékeket hoztak elő. :) A Karib 4-ben a sellő-ember történetszál tetszett nekem a legjobban, bár ez teljesen szubjektív.
Apropó: nagyon jó ez a fantázia lények sorozat, és ahogy a Simsről eszembe jutott, éppen örülök a fejemnek, hogy sikerült egy feladat, és tudok sárkányt háziállatnak, mert odavagyok a sárkányokért...
Szóval nem tudom, mennyire tervezted, de szívesen olvasnék a sárkányokról is ebben a rovatodban. :D
Ez a téma engem is lenyűgöz, imádom a különböző népek mitológiáit. Biztos vagyok benne, hogy nem hülyeség, amit írtál, sőt. Voltak egyetemi kurzusaim, ahol előkerültek ezek a gondolatok, ebben a félévben például a Sámánizmus nevezetű tárgy, ahol kiderült, hogy a belső-ázsiai hitvilágnak sok közös vonása van többek között a skandináv mitológiával. Hogy a magyarázat minderre micsoda, azt nem tudom, viszont comparative mythology/religion címszó alatt utána tudsz nézni, mit mond a tudomány. :))
VálaszTörlésTerveztem sárkányokat, és így, hogy említetted, következőnek igyekszem majd őket körüljárni. :)