Fantázialények - Troll

Forrás: ?

A trollok eredete a norvég mitológiába nyúlik vissza. Kezdetben az óriásokat nevezték negatív értelemben trollnak, de a későbbi skandináv folklórban már önálló lényként tartják őket számon.

Általában elszigetelt barlangokban, sziklák közt vagy erdőkben tanyáznak, de a The Three Billy Goats Gruff című skandináv népmesében például egy híd alatt lakik a troll. Bizonyos források szerint néha nem egyedül, hanem párban élnek: leginkább apa és lánya vagy anya és fia kombinációban.

Megjelenésüket tekintve több elképzelés létezik. A leggyakoribb és leginkább ismert az embernél nagyobb, csúnya, szörnyszerű lényként ábrázolja a trollokat, de későbbi leírásokban előfordulnak emberméretű vagy egészen alacsony, törpékhez hasonló alakok is. Általában nagy orruk, hosszú karjaik vannak, és szőrösek. Számtalan mese nagyon öregnek és erősnek tartja őket, ugyanakkor lomhák és ostobák. Léteznek emberevő trollokról szóló történetek is.

John Bauer: Look at them, troll mother said. Look at my sons! You won't find more beautiful trolls on this side of the moon.

Régen azzal magyarázták, ha valaki Down-szindrómával született, hogy az anya valódi gyermekét elrabolta egy troll, és cserébe a saját ivadékát hagyta ott.  A legenda szerint Thor isten kalapácsát is trollok kovácsolták. Gyakran írják róluk, hogy kapzsi teremtmények, akik fosztogatnak és barlangjukban aranyat halmoznak fel. 

Elterjedt róluk továbbá, hogy napfény vagy villámcsapás hatására kővé válnak, ezért bizonyos skandináv természeti formákról, kövekről úgy tartják, hogy kővé vált trollok. Azt, hogy ma már nemigen találkozni trollokkal Skandináviában, a villámok pontosságának és hatékonyságának tulajdonítják.

P. C. Asbjørnsen, J. E. Moe: Norske Folkeeventyr c. gyűjtemény. 

A kép szerzője ismeretlen

Svédországban még a nálunk elterjedt fogmanót is helyettesítik a trollok: a gyerekeknek azért kell fogat mosniuk, hogy megszabaduljanak a pici "fogtrolloktól", melyek lyukakat fúrnak a fogukba.

A trollok a modern irodalomban is népszerűek. A Harry Potterben szereplő trollt egy hatalmas bunkósbottal ábrázolják. A Gyűrűk ura trolljait az entek (beszélni és mozogni tudó, fákra hasonlító lények) megcsúfolására hozták létre. Terry Pratchett Korongvilág c. sorozatában a trollok kővel táplálkozó lények, akiknek intelligenciáját az időjárás befolyásolja. Van egy külön fajuk is, a tengeri troll, melynek teste teljes egészében vízből áll. Henrik Ibsen norvég drámaíró műveiben a troll a pusztító ösztönök szimbóluma.